Fordulat: a Magyar Péteréknek is dolgozó Hann Endre alkotmánybírósági pert indított Kálomista Gáborék ellen

Az Elk*rtuk című film producere szerint a közvélemény-kutatónak el kellene döntenie, hogy „melyik lovon ül”.

Napjaink woke és cancel culture őrületében egyre több olyan kísérlettel szembesülünk, amely át akarja írni a történelmet. S ez a szándék elválaszthatatlan attól a jól megfogható identitásromboló politikai céltól, hogy megfosszanak bennünket a hőseinktől. A deheroizálás nem új keletű dolog, az európai kultúra hanyatlásának jól kitapintható jele, s egyértelműen a kommunista, marxista, neomarxista politikai narratívák sajátja. Szalay Károly szerint „a deheroizálás 1920-ban válik hazai jelenséggé. A kommunisták révén. Ez a tendencia 1945 után fölerősödött annak érdekében, hogy a megszállt magyarok lelki ellenállását, nemzettudatát, nemzeti önbecsülését összezúzza”. Mindez számtalan formában képes a felszínre törni: az öncenzúrából levezethető finom átmaszkírozástól, azaz egy karakter jelentőségének vizuálisan is kifejezhető tompításától egészen a határozott rombolásig, a múlt kiradírozására tett kísérletekig.